Anyák Napja a Magyar Iskolában

Édesanyának lenni fantasztikus dolog. De sokszor elég nehéz feladat is. Néha pedig egyszerűen gerilla hadviselés. De mint minden anyuka tudja, az a pár pillanat, amelyek során gyermekeinket tündökölni látjuk, az a pár szép szó, amivel felénk való szeretetüket kimutatják, minden kételyünket elűzi és már dagad is a keblünk, hogy mi is az anyák szent seregébe tartozunk.

Krupanics Zsuzsának és lelkes kis csapatának köszönhetően mindannyian így érezhettük magunkat a Magyar Iskola anyák napi ünnepsége során. Míg rendszerint az iskola a szülők (főként anyukák) aktív bevonásával működik, aznap ki lettünk tiltva az iskolát kezdő kézügyességi foglalkozásról. Mi, anyukák, vígan átadtuk a vezető szerepet és félrevonultunk csevegni, amíg Zsuzsa, Homoródi Orsi és egy pár apuka segítségével a gyerekek titokban gyönyörű nyakláncokat és karkötőket fűztek nekünk. Ezután a gyerekek próbáltak (még mindig titokban!), mi pedig kezdtünk egyre kíváncsibbak lenni, hogy mi folyhat ott a nagy teremben, zárt ajtók mögött. Mikor végül kinyílt az ajtó és bemehettünk, kis lurkóinkat tulipánokkal a kezükben, fejdíszekkel feldíszítve, áhítatos csendben felsorakozva találtuk. Aki ismeri a két tűzről pattant fiamat annak nem kell mondanom, hogy nekem már ettől könnybe lábadt a szemem. De ez még csak a kezdet volt. Ünneplőbe öltözve, virágaikat és a reggel titokban készített nyakláncokat szorongatva szavaltak és énekeltek közösen, majd külön-külön is fellépve. Ami különösen megható volt, az az, hogy ezek ugyanazok a dalok és versek voltak, amiket még mi adtunk elő annak idején a mi anyukáinknak. Végül sok puszi és ölelés kíséretében átadták nekünk az addigra már halálra szorongatott tulipánokat és gyönyörű ékszereket. Ezután következett az ünnepi uzsonna, ahol Zsuzsa, Orsi, Jobson Livi és egy pár lelkes nagymama által elkészített finomságokból válogathatott az egész ünneplő sereg.

Nem túlzok, mikor az mondom, hogy életem legemlékezetesebb anyák napi ünnepsége volt az idei. Köszönet még egyszer a Magyar Iskola összes tanárának, akik lelkesedésükkel és munkájukkal lehetőve tették ezt a szép napot.

- Magun Olga